Az adások tartalma

20. 2010. május 26.

Fenntartható fejlődés és innováció. Lehetséges-e ennek a két fogalomnak a jelenléte, megvalósulása egy helyen, egy időben? Egymás eredényei, okai vagy összefüggő, egymást kiegészítő definíciók, tettek, folyamatok?

A fejlődés önmagában számos buktatót és veszély rejt, hogyen lehetséges olyan módon haladni, hogy megpróbálunk megfelelni Bruntland célkitűzéseinek.

Az utolsó epizód olyan, jelenleg még megoldásra váró kérdésekkel foglalkozik, amelyek mindennapjainkra és jövőnkre egyaránt hatással lehetnek.

19. 2010. május 12.

Közeledve a sorozat végéhez, olyan kutatási eredmények, innovációk kerülnek terítékre, amelyek a társadalom szélesebb vagy szűkebb rétegére vannak hatással.

A társadalmi innovációk fogalmi keretének meghatározása sem könnyű, így termékeinek, eredményeinek definiálása is nehézkes. Ezek az újítások sokszor nem technológiai jellegűek, ám számos megszólaló szakértő szerint alapvetően meghatározzák azok sikerességét.

A life long learning, a tanuló vállalat gyakran emlegetett fogalmak, de vajon miben rejlik újdonságuk, jelentős hatásuk?

18. 2010. április 28.

Az űr kutatása, a Föld és a föld elhagyása az ókortól foglalkoztatja az emberiséget, és természetesen a kutatókat is. Az űrkutatás fejlődése szorosan összefonódott a gazdaság, a társadalom és nem utolsó sorban a hadászat fejlődésével.

A magyar tudósok természetesen ebben a tudományágban is letették névjegyüket mind a technológiai fejlesztés, mind az elméleti munkák során.

Bár sokaknak elsőként Farkas Bertalan neve jut elsőként eszébe az "űr" szóról, de vajon hányan tudják, hogy a serpenyők teflonbevonatát is "űrtudósok" fejlesztették ki?

17. 2010. április 14.

Az előző epizód főszereplője, a víz ismét szerepet kap, ám egészen más vonatkozásban. A fosszilis energiaforrások kimerülésének kérdése felveti a kérdést, hogy milyen módon fedezhető az egyre fokozódó energiaigény szem előtt tartva a fenntarthatóság kritériumait és a környezetvédelemi előírásokat.

A víz energiájának hasznosítása nem új, a technológia azonban rendkívül sokat fejlődött az elmúl évszázadok során. Az atomenergia annak ellenére, hogy számos veszélyt rejt, kétségtelenül a tradícionális energiarendszerek nélkülözhetetlen szereplője. A kutatók tevékenységének eredményeként számos olyan új technológia érhető el, amelyek ha teljes mértékben nem is, részben helyettesíthetik a fosszilis energiahordozókat.

16. 2010. március 31.

Ebben az epizódban számos kutató rámutat arra, hogy annak víznek a léte, amely a fejlett országok lakóinak magától értetődő, a környezetben bekövetkezett változások és a romboló emberi tevékenység eredményeként megkérdőjeleződhet. Az ivóvízhez jutás lehetőségén és a szennyvíztisztítás aktuális és válaszra váró kérdésein túl számos olyan gondolat kap teret, amely a mindennapi életvitelünkkel kapcsolatos attitűdöt is újraértelmeztetheti.

15. 2010. március 17.

A nanotechnológia fizikai alaptételeit követően a gyakorlati alkalmazás jut szerephez. Hogyan alkalmazhatja az orvostudomány a fizika világából származó eredményeket? Megtudhatjuk, hogy melyik nemesfémet használták már dédszüleink is antibakteriális hatása miatt, vagy hogyan teszi lehetővé a nanomedicina, hogy kevesebb gyógyszerrel, mégis gyorsabban gyógyuljunk meg.

14. 2010. március 3.

A nanotechnológia világába történő betekintést követően a 14. epizód a nanotechnológia kapcsolódási pontjait mutatja be más tudományágakkal. Egyes tulajdonságok mérhetősége, a szín, a méret, a kémiai összetétel mind-mind igénybe veszik a nanotechnológia vívmányait, és ismét bebizonyosodik: a természet kutatása újabb és újabb csodák megismerésére nyújt lehetőséget.

13. 2010. február 7.

A nanotechnológia a 20. században kialakult tudományág, amely sokak szerint megváltoztathatja a 21. századot. A kutatás-fejlesztés és az új technológia a gazdaság és a társadalom számára egyaránt rejt veszélyeket és jelenleg még alig felfogható pozitív változásokat. Hogy melyik valósul meg, "attól függ, hogy sikerül-e közel vinni és megértetni az emberekkel ezt a gyerekcipőben járó tudományt" - modta a müncheni nanotechnológiai kiállítás vezetője.

12. 2009. december 6.

Ha ötven évvel ezelőtt valamilyen varázslat folytán egyszercsak eltűntek volna a számítógépek, legfeljebb néhány kutató meg számítástechnikus állt volna fel zavartan, megnézni, hogy mi is történt. Ma viszont egyszerre megállna az élet: mobiltelefonjaink elhallgatnának, a repülőgépek a földre pottyannának, de még az elektromos áram is eltűnne a konnektorokból nagyon hamar. Nélkülözhetetlen része lett a számítógép a mindennapi életnek csakúgy, mint a tudománynak, technikának. Sorozatunk most következő részében néhány különleges, vagy éppen magától értetődő példát mutatunk be.

11. 2009 november 22.

Elmúlt alkalommal a számítógépek múltjáról és jelenéről, és kicsit a jövőjéről is beszélgettünk. Arról is, hogy hogyan kerültek oda az íróasztalunkra, meg az aktatáskánkba, meg mindenhová. De ezek a számítógépek nem különülnek el, világukat át meg át szövik a hálózatok, amelyek akkor váltak jelentőssé, sőt, akkor tudatosult egyáltalán benne a létük, amikor megjelent az internet. A háttérben azonban ezek a nagy rendszerek már régen, az ötvenes-hatvanas évektől ott voltak.

10. 2009. november 8.

A számítástechnikában, pontosabban a számítógépek esetében is, mint nagyon sok minden másnál, azzal kell kezdeni a történetet, hogy már a régi görögök is… Illetve még ennél messzebbre is visszamehetünk, például Stonehenge-ig, amelyről egyesek úgy gondolják, hogy az ott található lyuk-körök egyfajta kőkori számítógépként működtek, amellyel a nap- és holdfogyatkozások idejét, a Nap állását bizonyos dátumokkor tudták kiszámítani a csillagász-papnők.

9. 2009. október 25.

1928-ban Alexander Fleming egyik baktériumtenyészete megpenészedett. Mással is előfordult ez már, de – tudjuk, hogy az innovatív elme ugyanazt látja, de mást vesz észre (Szent-Györgyi Albert szerint) - Fleming ahelyett, hogy kidobta volna a tenyészetet, gondosabban megnézte, és észrevette, hogy a penész körül a baktériumok elpusztultak. Kiderült, hogy a penészgomba egy különös anyagot termel, ez pusztítja el a baktériumokat, így fedezte fel Fleming a penicillint, amely alapvetően változtatta meg a fertőző betegségek gyógyításának a lehetőségeit. Az első antibiotikumot azután sorra követték a többiek.

8. 2009. október 11.

Gordon Rattrey Taylor még a hatvanas években Biológiai pokolgép című könyvében arról írt, hogy a biológia fejlődése nemcsak lehetőségeket, hanem különös veszélyeket is hozhat. Az adásban a biológiának azokat az innovációit vesszük sorra, amelyek valamilyen veszélyt is rejthetnek magukban azok mellett a lehetőségek mellett, amelyeket kínálnak.

7. 2009. szeptember 27.

A kettős spiráltól a mesterséges kromoszómáig. A magyarok szerepe a genetikában, magyar biotechnológiai innovációk. Genetika és társadalom - eugenika? Családtervezés molekuláris szinten? Küzdelem a betegségek ellen - új hadszíntér. A gyógyszergyártás forradalma - az innovációk kisajátítása.

6. 2009. június 21.

A Rutherford kísérlettől az atombombáig. Atombomba-atomenergia - a tudósok felelőssége. Szilárd Leó a szabadalmi hivatalban (hűtőgép és láncreakció). A modern tudós gondolkodása: lesz-e a felfedezésből innováció. Mi védjen a szabadalom (Szilárd, Wigner és az atomreaktor szabadalma)?

5. 2009. június 7.

Jedlik Ányostól Rubik Ernőig - a magyar innovációk hányatott sorsa. Miért Siemens neve kapcsolódott a generátorhoz? Mi kell a sikeres innovációhoz. Sikeres magyarok a nagyvilág tudományában.

4. 2009. május 24.

A huszadik század technológiájának a születésétől a fizika aranykoráig. Kutatás, egyetemi mérnökképzés. Villamosság, robbanómotorok, a közúti közlekedés forradalma. A modern innovációs folyamat kialakulása.

3. 2009. május 10.

Az első ipari (tudományos-műszaki) forradalom. Modern korunk megteremtője a gőzgép. Forradalom a textiliparban. Az árutermelés tömegesedése. Demokratizálódás. A hivatásos tudós és a szellemi tulajdon.

2. 2009. április 19.

A görög-római örökség útja. Az újkor kezdete és a modern tudomány hajnala. A reneszánsztól az ipari forradalomig - a páncélos lovagoktól a szervezett hadseregig: a lőúfegyverek hódítása. A mezőgazdaság mint húzóágazat.

1. 2009. március 29.

Mit kaptunk a görögöktől - a mai tudomány eredete. A görög örökség: az analitikus gondolkodás, a modern tudomány, technológia alapja. Platón és Arisztotelész messzire nyúló hatásai. Görög "innovációk" - a Héron-labdától a templomajtó-nyitóig. Az elméleti görögök és a gyakorlatias rómaiak. A rómaiak öröksége.